MIÉRT FOGLALKOZZUNK EZZEL?
Fontos megérteni, hogy miért van szüksége egy szakképző intézménynek a tanulók inkluzív szerepvállalására, és miért ajánlott egy önértékelési és fejlesztési folyamat.
Először is, az inkluzív tanulói szerepvállalás biztosítása folyamatának középpontjában a tanulók állnak. Itt a „szerepvállalás” kifejezést tág értelemben kell érteni: a tanulói szerepvállalás nem csak azt jelenti, hogy a tanulók részt vehetnek a formális intézményi döntéshozó testületek munkájában, például a tanulói diákönkormányzatokban. Inkább az átláthatóság, a felelősségre vonhatóság és a lehetőőségekhez való egyenlő esélyű hozzáférhetőség kell, hogy minden folyamat alapját képezze. Ez azt jelenti, hogy a kezdeményezésekről megfelelő időben tájékoztatni kell a tanulókat és a tanulói képviselőket. Ez lehetővé teszi a tanulók számára, hogy áttekintsék, véleményezzék és visszajelzést adjanak, ahelyett, hogy csak értesülnének a rájuk nagy hatással lévő változásokról, anélkül, hogy lehetőségük vagy terük lenne igényeik és véleményük előterjesztésére. A tanulók valódi bevonása érdekében ezt a szakképzési intézmény alapszabályában, szabályzataiban és is rögzíteni kell.
Minél inkluzívabbá válnak a szakképzési intézmények, annál inkább érzik a tanulók, hogy meghallgatják, megértik és elismerik őket, figyelembe véve eltérő tanulási és közösségi igényeiket, hátterüket és az előttünk álló akadályokat. Amikor egy szakképzési intézmény teret biztosít a tanulóknak, hogy kibontakoztathassák és kifejezhessék önmagukat, teljes énjüket bevonva az iskola szakmai, társadalmi, kulturális és tanulmányi életébe, akkor a tanulók értékesnek, egyenlőnek érzik magukat, így motiváltabbakká válnak a különböző tevékenységekben való kötelezettség vállalásra és részvételre is. A sokféleség elfogadása minden nap gazdagabbá teszi az iskolai közösséget, a tanulók jobban képviselve érzik magukat az osztályteremben és azon kívül, ami erősíti a közösséghez való tartozás érzését. Ezenkívül a tanulóknak az intézmény szakmai és közösségi életében történő szerepvállalásának, véleménynyilvánításának és döntéshozatali jogának inkluzív biztosítása segít megszüntetni a korai iskolaelhagyást vagy a lemorzsolódást, függetlenül az annak alapjául szolgáló okoktól.
Másodszor, a tanulók sikere kulcsfontosságú minden szakképzési intézmény számára, és a tanulók körében kialakult erős összetartozás-érzés elősegíti idővel a sikereiket, mivel ez nemcsak a tanulók érzelmi jóllétére és személyes fejlődésére van jótékony hatással, hanem tanulmányi sikereik egyik fő mozgatórugója is. Ez pedig pozitívabb és támogatóbb oktatási környezetet teremt a tanárok számára, tovább javítva mindenki tanulási élményét. Azáltal, hogy mind a tanulók, mind a tanárok számára az összetartozás és a jóllét prioritásként jelenik meg, az intézmények olyan szinergikus környezetet teremthetnek, amely elősegíti a kollektív sikert.
Harmadszor, egy inkluzívabb szakképzési intézmény hatékonyabb kommunikációt jelent a tanulók és az iskola között. Amikor a tanulók könnyebben kifejezik szükségleteiket és kezelik a kihívásokat, amelyekkel szembesülnek, mind az egyéni tanulói siker, mind az iskola általános teljesítménye jelentősen javul.
Intézményi szinten a pozitív közösségi kapcsolatok ápolása és az intézmény inkluzív külső imázsának kialakítása kulcsfontosságú szempontok a különböző háttérrel rendelkező tanulók befogadásában. A szakképzési intézmények célja, hogy vonzzák a tanulókat, népszerűsítsék magukat a családok és a tanulók körében, és ösztönözzék őket az intézménybe való beiratkozásra. Például: egy sikeres, bevándorlóként érkezett tanuló inkább olyan szakképzési intézményt választana, amely elkötelezett az inkluzív befogadás iránt, és minden, különböző tanulási igényű tanulót szívesen lát a képzésben. Ezen külső okok mellett a szakképzési intézmények célja a belső közösség fejlesztése is, azáltal, hogy elősegítik a hatékony kommunikációt az összes belső szereplő között, és teret biztosítanak az együttműködésnek és a szerepvállalásnak.
Ezenfelül a tanulók szakmai identitása általában jelentős fontosságú a szakképzésben részt vevő tanulók számára. Amikor a tanulók úgy érzik, hogy szakmai identitásuk és a szakképzési intézményben betöltött helyük összhangban van, különösen, ha a választott szakmájuk belső szinten is jól képviselteti magát, az elősegíti a későbbi társadalmi és szakmai életükhöz kedvező pozitív légkör kialakulását
Fontos megérteni, hogy miért van szüksége egy szakképző intézménynek a tanulók inkluzív szerepvállalására, és miért ajánlott egy önértékelési és fejlesztési folyamat.
Először is, a tanulók állnak az inkluzív tanulói szerepvállalás folyamatának középpontjában. Itt a „ szerepvállalás” kifejezést tág értelemben kell érteni: a tanulók szerepvállalása nem csak azt jelenti, hogy a tanulók részt vehetnek a hivatalos intézményi döntéshozó testületekben, például egy tanulói képviseleti tanácsban. Inkább az elszámoltathatóságnak, az átláthatóságnak és a hozzáférhetőségnek kell minden folyamat alapját képeznie. Ez azt jelenti, hogy a tanulókat és a tanulók képviselőit időben kell tájékoztatni a kezdeményezésekről. Ez lehetővé teszi a tanulók számára, hogy felülvizsgálják, hozzájáruljanak és visszajelzést adjanak, ahelyett, hogy csak értesítést kapnának az őket nagymértékben érintő változásokról, anélkül, hogy mód és tér lenne arra, hogy kifejtsék igényeiket és véleményüket. A tanulók valódi bevonása érdekében ezeket a folyamatokat hivatalos és kézzelfogható változásoknak kell követniük a szakképzési intézmény házirendjében, szabályaiban és gyakorlatában. Minél inkluzívabbá válnak a szakképzési intézmények, annál inkább úgy érzik a tanulók, hogy meghallgatják őket, megértik és elismerik őket a különböző szükségleteiknek, hátterüknek és az akadályaiknak megfelelően. Amikor egy szakképző intézmény teret teremt a tanulók számára, hogy kifejezhessék magukat, hogy „teljes énjüket” hozzák be az iskolába lehetővé teszi számukra, hogy úgy érezzék, hogy értékelik őket, egyenlőek, és képesek részt venni és teljes mértékben hozzájárulni mind az iskola, mind a szakterületük társadalmi, kulturális és tudományos életéhez, így motiváltabbnak érzik magukat a különböző tevékenységekbe való bekapcsolódásra. A szervezeteken belüli sokszínűség elfogadása minden nap gazdagítja az iskolai közösséget, a tanulók úgy érzik, hogy jobban képviseltetik magukat az osztályteremben és azon kívül, és ezáltal erősödik az összetartozás érzése. Emellett a tanulók inkluzív szerepvállalási folyamata segít kiküszöbölni a korai iskolaelhagyást vagy a lemorzsolódást, függetlenül a kiváltó okoktól.
Másodsorban a tanulók sikere kulcsfontosságú minden szakképzési intézmény számára, és a tanulók körében a nagyfokú összetartozás érzése elősegíti a tanulók idővel történő sikerét, mivel ez nemcsak a tanulók érzelmi jólétére és személyes fejlődésére van jótékony hatással, hanem a tanulmányi sikerük egyik fő mozgatórugója. Ez pedig pozitívabb és támogatóbb oktatási környezetet teremt a dolgozók számára, ami tovább javítja a tanulási élményt. Azáltal, hogy a tanulók és a dolgozók számára egyaránt prioritásként kezelik az összetartozást és a jólétet, az intézmények olyan szinergikus környezetet teremthetnek, amely elősegíti a közös sikert.
Végül, a befogadóbb szakképzési intézmény szorosabb kommunikációt eredményez a tanulók és az iskola között. Ha a tanulók könnyebben kifejezik igényeiket és könnyebben foglalkoznak az előttük álló kihívásokkal, akkor mind az egyéni tanulói sikerek, mind az általános iskolai teljesítmény jelentős mértékben növekszik.
Intézményi szinten a pozitív kapcsolatok ápolása és az intézmény inkluzív külső képének kialakítása kulcsfontosságú szempont a különböző hátterű tanulók befogadásában. A szakképző intézmények célja, hogy vonzzák a tanulókat, népszerűsítsék magukat a családok és a tanulók körében, hogy ösztönözzék őket az intézménybe való belépésre. Például: egy bevándorló hátterű, sikeres tanuló szívesebben választana olyan szakoktatási és képzési intézményt, amely elkötelezettséget mutat a különböző igényű tanulók befogadása iránt. Ez túlmenően a szakképző intézmények célja, hogy belső közösségüket a hatékony adminisztratív és kulturális kommunikáció előmozdításával valamennyi belső szereplő között, valamint az elköteleződés és a részvétel terének megteremtésével a különféle gyakorlatok, közösségek és tevékenységek révén előmozdítsák.
Továbbá a tanulók szakmai identitása általában nagy jelentőséggel bír a szakképzésben tanulók számára. Ha a tanulók úgy érzik, hogy a szakmai identitásuk és a szakképző intézményen belüli helyük összhangban van, különösen, ha a választott szakmájuk jól van képviselve a belső térben, az elősegíti a későbbi társadalmi és szakmai életükhöz vezető pozitív légkört.
Inclusive Engagement of Underrepresented Students in Vocational Education & Training – InclusiVET
Projekt hivatkozás: 2022-1-FR01-KA220-VET-oooo86281
A projektet az Európai Bizottság támogatásával finanszírozták. Ez a weboldal kizárólag a szerzők véleményét tükrözi, és a Bizottság nem tehető felelőssé az itt található információk felhasználásáért.
