RÉSZTVEVŐI KÖR
Ezek az javaslatok a szakképzési intézmények inkluzív tanulói szerepvállalásának biztosítására vonatkoznak. Ezért fontos megérteni, hogy ki legyen felelős a szakképzési intézmények inkluzív tanulói szerepvállalásának folyamatáért, és kiknek kell részt venniük ebben a folyamatban, melyet az intézményen belüli különböző szereplők együttműködésével kell megvalósítani.
A tanári kar általában az első és közvetlen kapcsolódási pont a tanulókkal a szakképzési intézményben, ami kiemeli az inkluzív tanulói elköteleződés kialakításának és biztosításának folyamatában betöltött alapvető szerepüket. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a vezetés elismerje és értékelje hozzájárulásukat. Ezenkívül a vezetésnek aktívan elő kell segítenie a tanári kar bevonását külső képzések szervezésével, hogy fejlesszék készségeiket és tudásukat az inkluzív tanulási környezet kialakításában.
A szervezet inkluzív stratégiájának megfelelően a vezetők/intézményi vezetők felelőssége, hogy biztosítsák az inkluzív tanulói szerepvállalásának elősegítéséhez szükséges erőforrásokat: pénzügyi erőforrások, humán erőforrások, a tanterv keretein belül vagy tanórán kívüli tevékenységként biztosított idő, helyiségek (pl. tantermek), kapcsolat a tanulói támogató munkatársakkal (pályaorientációs tanácsadók, speciális tanulási igényű tanulók támogató munkatársai, oktatók stb.) az inkluzív tanulói elköteleződés folyamatának elindításához, teszteléséhez és fejlesztéséhez. Meg kell jegyezni, hogy a tanulók és az oktatók nem kaphatnak feladatot egy inkluzív elköteleződési stratégia végrehajtására megfelelő erőforrások nélkül.
A tanulók az inkluzív tanulói elköteleződési folyamat középpontjában állnak és annak fő élvezői. Ezért elengedhetetlen, hogy a szakképzési intézmény készen álljon arra, hogy minden tanuló számára teret biztosítson a folyamatban való részvételhez. Az inkluzív tanulói elköteleződés kialakítása és fenntartása olyan folyamat, amelynek során a tanulóknak lehetőséget adnak véleményük, kihívásaik és közösségi életében tapasztalt problémáik megfogalmazására. Ehhez elengedhetetlen, hogy az intézmény időt és biztonságos környezetet biztosítson a tanulók számára, ahol szabadon megoszthatják tapasztalataikat és észrevételeiket, anélkül, hogy bármilyen negatív következménytől tartaniuk kellene. Mivel az inkluzív tanulói elköteleződési folyamat végső célja a tanulók javát szolgálja, a szakképzési szervezetek számára a legfontosabb, hogy alaposan megértsék a tanulók igényeit és szemléletmódját. Bár a vezetés és az oktatók meglévő ismereteik és tapasztalataik alapján azonnal megfelelő tanácsokkal szolgálhatnak a tanulóknak az inkluzív szerepvállalásának kérdésében, mindig hatékonyabb, ha először meghallgatják a tanulók észrevételeit, anélkül, hogy azonnal beavatkoznának.
A külső érdekelt felek sokféle szereplőt, kormányzati szervezeteket, nem kormányzati szervezeteket, családi szervezeteket, szülőket és tanulói közösségeket foglalnak magukban. A szélesebb tanulói közösség és a civil társadalom bevonható és be is kell vonni a jógyakorlatok cseréjébe, a műhelymunkákba és a közgyűlésekbe. Emellett ki kell emelni a gyakorlati képzésben részt vevő vállalatok támogatását és ösztönzését is, különösen a szakképzési ágazatban.
Ezek az irányelvek szakképző intézményekre vonatkoznak a tanulók inkluzív bevonási folyamatával kapcsolatban. Ezért fontos megérteni, hogy egy szakképző intézményben kinek kell felelősséget vállalnia az inkluzív tanulói szerepvállalás folyamatáért, és kiket kell bevonni ebbe. Az inkluzív szerepvállalási folyamatot az intézményen belüli különböző szereplők együttműködésével kell megvalósítani:
A tanárok/osztályfőnök általában az első és közvetlen kapcsolattartó pont a tanulókkal egy szakképző intézményben, ami rávilágít arra, hogy milyen fontos szerepet játszanak a tanulók bevonásának folyamatában. Létfontosságú azonban, hogy a vezetés elismerje és értékelje hozzájárulásukat azáltal, hogy pénzügyi és emberi erőforrásokkal támogatja őket. A vezetésnek továbbá aktívan elő kell segítenie a tanárok bevonását, külső képzések szervezésével, hogy bővítsék készségeiket és ismereteiket az inkluzív környezet kialakításában. Az oktatószemélyzeten kívül az egyéb alkalmazottakat (programvezetők, adminisztratív támogató munkatársak, a tanulókat támogató munkatársak, mint a pályaorientáció, a speciális igényű tanulókat támogató munkatársak, oktatók) is be kell vonni a folyamatba, és szükség esetén képzésben kell részesíteni őket.
A szervezet inkluzív stratégiájával összhangban a menedzserek/intézményi vezetők felelőssége, hogy biztosítsák az inkluzív tanulói szerepvállalás elősegítéséhez szükséges eszközöket: pénzügyi és humán erőforrásokat, külön időt a tantervben vagy tanórán kívüli tevékenységekre, teret (pl. tantermek), kapcsolatot a tanulókat támogató személyzettel (pályaválasztási tanácsadás, speciális igényű tanulókat támogató személyzet, oktatók stb.) a befogadó tanulói szerepvállalás folyamat elindításához, teszteléséhez és fejlesztéséhez. Meg kell jegyezni, hogy a tanulók és a személyzet nem bízható meg az inkluzív bevonási stratégia megvalósításával megfelelő erőforrások biztosítása nélkül.
Az inkluzív tanulói szerepvállalás folyamat fókuszában a tanulók állnak, és ők a fő kedvezményezettjei. Következésképpen alapvető követelmény, hogy a szakképző intézmény felkészült legyen arra, hogy minden tanuló számára teret biztosítson a folyamat vezetésére. Az inkluzív tanulói szerepvállalás olyan folyamat, amelyben a tanulók lehetőséget kapnak arra, hogy kifejtsék véleményüket, kihívásaikat és nehézségeiket. Ehhez elengedhetetlen, hogy időt szánjunk rá, és olyan biztonságos teret teremtsünk, ahol a tanulók szabadon megoszthatják megállapításaikat és észrevételeiket anélkül, hogy félniük kellene a következményektől. Mivel az inkluzív tanulói szerepvállalás folyamatának végső célja a tanulók támogatása, a szakképzési szervezetek számára az a legfontosabb, hogy alaposan megértsék igényeiket és nézőpontjaikat. Bár a vezetőség és a személyzet felajánlhat a tanulóknak információkat és tanácsokat az inkluzív szerepvállalással kapcsolatban, mindig hatékonyabb, ha elsőbbséget élvez az észrevételeik meghallgatása anélkül, hogy azonnal beavatkoznának.
A külső érdekelt felek magukbafoglalják többek között, a minőségi ügynökségeket, kormányzati szervezeteket, nem kormányzati szervezeteket, családi szervezeteket, szülőket és a tanulók egyesületeit. A tágabb értelemben vett tanulóközösséget és a civil társadalmat be lehet és be kell vonni a bevált gyakorlatok megosztásába, a workshopokba és az értekezletekbe. A gyakorlati képzésben részt vevő vállalatok segítségét és részvételét itt is ki kell emelni, különösen a szakképzési ágazatban. Röviden, az aktív részvétel és a részvétel felelőssége a fent felsorolt csoportok mindegyikét terheli. A szereplők minden típusa felelősséggel tartozik azért, hogy érdemben részt vegyen ebben a folyamatban.
Inclusive Engagement of Underrepresented Students in Vocational Education & Training – InclusiVET
Projekt hivatkozás: 2022-1-FR01-KA220-VET-oooo86281
A projektet az Európai Bizottság támogatásával finanszírozták. Ez a weboldal kizárólag a szerzők véleményét tükrözi, és a Bizottság nem tehető felelőssé az itt található információk felhasználásáért.