KINEK AJÁNLJUK EZ AZ ÚTMUTATÓT?
Ezek az javaslatok a szakképzési intézmények inkluzív tanulói szerepvállalásának biztosítására vonatkoznak. Ezért fontos megérteni, hogy ki legyen felelős a szakképzési intézmények inkluzív tanulói szerepvállalásának folyamatáért, és kiknek kell részt venniük ebben a folyamatban, melyet az intézményen belüli különböző szereplők együttműködésével kell megvalósítani:
Oktatók
A tanári kar általában az első és közvetlen kapcsolódási pont a tanulókkal a szakképzési intézményben, ami kiemeli az inkluzív tanulói elköteleződés kialakításának és biztosításának folyamatában betöltött alapvető szerepüket. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a vezetés elismerje és értékelje hozzájárulásukat. Ezenkívül a vezetésnek aktívan elő kell segítenie a tanári kar bevonását külső képzések szervezésével, hogy fejlesszék készségeiket és tudásukat az inkluzív tanulási környezet kialakításában.
Vezetők/intézményi vezetők
A szervezet inkluzív stratégiájának megfelelően a vezetők/intézményi vezetők felelőssége, hogy biztosítsák az inkluzív tanulói szerepvállalásának elősegítéséhez szükséges erőforrásokat: pénzügyi erőforrások, humán erőforrások, a tanterv keretein belül vagy tanórán kívüli tevékenységként biztosított idő, helyiségek (pl. tantermek), kapcsolat a tanulói támogató munkatársakkal (pályaorientációs tanácsadók, speciális tanulási igényű tanulók támogató munkatársai, oktatók stb.) az inkluzív tanulói elköteleződés folyamatának elindításához, teszteléséhez és fejlesztéséhez. Meg kell jegyezni, hogy a tanulók és az oktatók nem kaphatnak feladatot egy inkluzív elköteleződési stratégia végrehajtására megfelelő erőforrások nélkül.
TANULÓK
A tanulók az inkluzív tanulói elköteleződési folyamat középpontjában állnak és annak fő élvezői. Ezért elengedhetetlen, hogy a szakképzési intézmény készen álljon arra, hogy minden tanuló számára teret biztosítson a folyamatban való részvételhez. Az inkluzív tanulói elköteleződés kialakítása és fenntartása olyan folyamat, amelynek során a tanulóknak lehetőséget adnak véleményük, kihívásaik és közösségi életében tapasztalt problémáik megfogalmazására. Ehhez elengedhetetlen, hogy az intézmény időt és biztonságos környezetet biztosítson a tanulók számára, ahol szabadon megoszthatják tapasztalataikat és észrevételeiket, anélkül, hogy bármilyen negatív következménytől tartaniuk kellene. Mivel az inkluzív tanulói elköteleződési folyamat végső célja a tanulók javát szolgálja, a szakképzési szervezetek számára a legfontosabb, hogy alaposan megértsék a tanulók igényeit és szemléletmódját. Bár a vezetés és az oktatók meglévő ismereteik és tapasztalataik alapján azonnal megfelelő tanácsokkal szolgálhatnak a tanulóknak az inkluzív szerepvállalásának kérdésében, mindig hatékonyabb, ha először meghallgatják a tanulók észrevételeit, anélkül, hogy azonnal beavatkoznának.
Ki még?
A külső érdekelt felek sokféle szereplőt, kormányzati szervezeteket, nem kormányzati szervezeteket, családi szervezeteket, szülőket és tanulói közösségeket foglalnak magukban. A szélesebb tanulói közösség és a civil társadalom bevonható és be is kell vonni a jógyakorlatok cseréjébe, a műhelymunkákba és a közgyűlésekbe. Emellett ki kell emelni a gyakorlati képzésben részt vevő vállalatok támogatását és ösztönzését is, különösen a szakképzési ágazatban.
KINEK AJÁNLJUK EZ AZ ÚTMUTATÓT?
Ezek az javaslatok a szakképzési intézmények inkluzív tanulói szerepvállalásának biztosítására vonatkoznak. Ezért fontos megérteni, hogy ki legyen felelős a szakképzési intézmények inkluzív tanulói szerepvállalásának folyamatáért, és kiknek kell részt venniük ebben a folyamatban, melyet az intézményen belüli különböző szereplők együttműködésével kell megvalósítani:
A tanári kar általában az első és közvetlen kapcsolódási pont a tanulókkal a szakképzési intézményben, ami kiemeli az inkluzív tanulói elköteleződés kialakításának és biztosításának folyamatában betöltött alapvető szerepüket. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a vezetés elismerje és értékelje hozzájárulásukat. Ezenkívül a vezetésnek aktívan elő kell segítenie a tanári kar bevonását külső képzések szervezésével, hogy fejlesszék készségeiket és tudásukat az inkluzív tanulási környezet kialakításában.
A szervezet inkluzív stratégiájának megfelelően a vezetők/intézményi vezetők felelőssége, hogy biztosítsák az inkluzív tanulói szerepvállalásának elősegítéséhez szükséges erőforrásokat: pénzügyi erőforrások, humán erőforrások, a tanterv keretein belül vagy tanórán kívüli tevékenységként biztosított idő, helyiségek (pl. tantermek), kapcsolat a tanulói támogató munkatársakkal (pályaorientációs tanácsadók, speciális tanulási igényű tanulók támogató munkatársai, oktatók stb.) az inkluzív tanulói elköteleződés folyamatának elindításához, teszteléséhez és fejlesztéséhez. Meg kell jegyezni, hogy a tanulók és az oktatók nem kaphatnak feladatot egy inkluzív elköteleződési stratégia végrehajtására megfelelő erőforrások nélkül.
A tanulók az inkluzív tanulói elköteleződési folyamat középpontjában állnak és annak fő élvezői. Ezért elengedhetetlen, hogy a szakképzési intézmény készen álljon arra, hogy minden tanuló számára teret biztosítson a folyamatban való részvételhez. Az inkluzív tanulói elköteleződés kialakítása és fenntartása olyan folyamat, amelynek során a tanulóknak lehetőséget adnak véleményük, kihívásaik és közösségi életében tapasztalt problémáik megfogalmazására. Ehhez elengedhetetlen, hogy az intézmény időt és biztonságos környezetet biztosítson a tanulók számára, ahol szabadon megoszthatják tapasztalataikat és észrevételeiket, anélkül, hogy bármilyen negatív következménytől tartaniuk kellene. Mivel az inkluzív tanulói elköteleződési folyamat végső célja a tanulók javát szolgálja, a szakképzési szervezetek számára a legfontosabb, hogy alaposan megértsék a tanulók igényeit és szemléletmódját. Bár a vezetés és az oktatók meglévő ismereteik és tapasztalataik alapján azonnal megfelelő tanácsokkal szolgálhatnak a tanulóknak az inkluzív szerepvállalásának kérdésében, mindig hatékonyabb, ha először meghallgatják a tanulók észrevételeit, anélkül, hogy azonnal beavatkoznának.
A külső érdekelt felek sokféle szereplőt, kormányzati szervezeteket, nem kormányzati szervezeteket, családi szervezeteket, szülőket és tanulói közösségeket foglalnak magukban. A szélesebb tanulói közösség és a civil társadalom bevonható és be is kell vonni a jógyakorlatok cseréjébe, a műhelymunkákba és a közgyűlésekbe. Emellett ki kell emelni a gyakorlati képzésben részt vevő vállalatok támogatását és ösztönzését is, különösen a szakképzési ágazatban.
